Véradás - vérszerződés?

Tegnap ilyenkor, még nem gondoltam, hogy ilyen lesz a mai napom.                                                                                                    20 évesen, főiskolás koromban 2 szabadnap és 1 üveg sör által motiválva adtam életembem először és tegnap estig úgy gondoltam utoljára vért. Nem emlékszem részletekre, csak arra, megcsonkolt érzésem volt. Mintha levágták volna a karomat. Napokig a hatása alatt voltam. Kitartottam azóta is mellette, én soha többé.....

Persze, igaz a mondás: " sohase mond, hogy soha..."

Tegnap este a tesóma fecabookon megosztott egy bejegyzést. Egy anyuka, akit egyébként ismerek, elmesélte, a lányának műtétre van szüksége és a vértől függ az időpont. Először kérdéseket tettem fel magamnak és tesómnak: a mi Krisztánkról van szó? Közös ismerősünk Kriszta, akivel nagyon jó barátság alakult ki. Kismama jógára járt hozzám, aztán szülésfelkészítő és lassan visszatért a jóga órákra. Amikor csak tudott jött, délelőtt, délután, este, hétvégén. Egy különös kapocs van kettőnk között. Nem tudom szavakba önteni. Erre is most döbbentem rá. Ráadásul az utóbbi 2 évben nem is találkoztunk. Egyszer beszéltünk telefonon. Aztán megjött a megerősítés, igen róla van szó, és azonnal éreztem, holnap reggel első utam a véradóba lesz. Teljesen jó a vércsoportom. Tudom, sok vizsgálatot végeznek még, akkor is. 

Kezdtem összerakni a képkockákat. A régi panaszait, a későbbieket, a napokig tartó fejfájások, a karzsibbadás.......Basszus, hogy nem gondoltam rá. Na jó én nem, dehogy az orvosok sem. Az ajurvédás testtípus meghatározás. Az elfojtott tűz elem, ami a mélyben parázslik és nem tud lobogni. Nem tud átalakítani. Aztán mégis csak átalakít, salakot, betegséget hoz létre. Ki tudja mióta.....A másnak megfelelés, lassan elhiszi az ember, hogy ő ilyen. Ő benne is van más. Gyönyörű szavak, istenadta tehetség az írásra. Csodálatosan fogalmaz, ír. Aztán újra elhallgat..... Majd jött a kis koronás kedvencünk, miről tudjuk, hogy felerősíti az alapbetegségeket. Vagy létrehoz újakat. Egész éjjel kattogott az agyam. Az alig vártam a reggelt.

A véradás különös dolog. 

A vér szentség.

Én vagyok, a lényem legbensőbb, legmegfoghatatlanabb, legtitkosabb része. 

Az esszenciám. 

Az én titkaim, a hitem, a bőségem, a tisztaságom benne van. 

A tisztátalanságaim is. 

• Mennyire megnyugtató, hogy évek óta odafigyelek a táplálkozásomra. 
• Mennyire megnyugtató, hogy a koronás betegségem után megcsináltam a vírusirtást. 
• Mennyire megnyugtató, nem eszek semmiféle gyógyszert.

Tegnap a fegyelmezettlenségről írtam. Ma megállapítottam, amikor igazán mélyen akarja az ember, tud fegyelmezett lenni. Ha úgy akarja. Csak egy döntés. Egy véradás - vérszerződés. Régen a nagyon fontos dolgokat vérrel pecsételték. Vér a vérrel. Egyek vagyunk. Átadtam a legféltettebb, legősibb, legbensőbb részemből. Nem is keveset. Fél liter, azaz 0,5 dl a kis kémcsövekkel együtt, amelyek a különféle vizsgálatokhoz szükségesek. Neki, Krisztának, akinek most sokkal nagyobb szüksége van-lesz erre a vérre, mint most nekem. Én gyorsan pótolom. Azért nehéz. Iszom, iszom, nyomom a vízbe az oxy cseppeket, duplázom az ásványi anyagokat. Almalé is becsúszik, saját, bio almából. Máskor hónapokig rá sem nézek. Most kívánom. Tele van ásványokkal, amiket odaadtam, hogy neki könnyebb legyen majd. Reggel készítek egy céklás-répás-almás préselt levet. A cékla mindig vérré válik bennem.

Megérkeztem a véradóba. TAJ kártya persze nuku. Sebaj, megy fejből. Papírok kitöltése. Most mégis első véradó lettem. Amikor a vénámba hatol a tű, mélységes hála önti el a szívemet, tehetem, megengedhetem magamnak, hogy adjak, segítsek.

Gyorsan lefolyik a vér, pumpálok a az ujjaimmal. Szerencsémre ismerős arcok vesznek körül. Megnyugtatnak. Közben iszok, mégis megszomjazok. Olyan ez, mint a szoptatás. Oda kell készíteni egy üveg vizet, mert folyton szomjas az ember. Most itthon vagyok. Megfőztem az ebédet. Fáradékony vagyok. Iszom, ettem egy banánt. Annak is nagyon magas a kálium tartalma. Tényleg, van még egy fél uborka, annak is. A vérnyomásom kissé alászállt, kezdett a fejem fájni, végül 2 tbl MagneZiB6 és 20 csepp Low Deu oxy Chrystal supta konászanában segített.

Most írok. Büszke vagyok magamra.

Tettem, adtam, felismerem a jeleket és tudatosan teszek továbbra is.

Hálás vagyok!

Ha tetszett az írásom, oszd meg bátran és iratkozz fel a hírlevelekre, hogy elsőkönt olvasd a legújabb írásaimat.